A bizalmi vagyonkezelés (BVK) az elmúlt években a magyar vagyontervezés egyik legfontosabb eszközévé vált. Fő funkciója a tankönyvi definíció szerint a generációk közötti vagyonátadás gördülékeny biztosítása. A konstrukció lényege röviden az, hogy egy személy – a vagyonrendelő – egy vagyonkezelőre bízza az általa kijelölt vagyonelemeket azzal a céllal, hogy azokat a vagyonkezelő a kedvezményezettek javára kezelje. Ebben a felállásban bármely személy akár több szerepkört is betölthet, például a vagyonrendelő lehet egyben a vagyonkezelő, sőt, akár – nem egyedüli – kedvezményezett is.
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan megoldást kínál, amely használható családi vagyontervezésre, a merev öröklési szabályok kikerülésére vagy akár a befektetések adóhatékony strukturálására. Egy ilyen konstrukció létrehozása hosszútávú döntés, amelynek révén akár jelentős adómegtakarítás is elérhető. A kínálkozó előnyök rövid távon gyümölcsözőnek gondolt kihasználásával azonban a vagyonrendelő könnyen elszámíthatja magát, különösen akkor, ha nem mérlegeli a lehetséges kockázatokat és buktatókat.
Fontos azonban kiemelni, hogy bár vannak minták, de nincs általánosan követendő recept, pont úgy, ahogy nincs két egyforma szituáció sem. Különbségek vannak a vagyonok szerkezetében, a személyes célrendszerekben, a lefedendő időtávban, a vagyonelemek jövőbeni sorsában. Elengedhetetlen tehát, hogy az implementációt aprólékos tervezés előzze meg.
A fentiekből már kiderült, hogy egy BVK előkészítésének fontos része az adózás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az adózási szempontból a lehető leghatékonyabb megoldás lehet csak az elfogadható, hanem azt, hogy lehetőség szerint a vagyonrendelő által lefektetett – az adózáson jóval túlmutató – célok mellé egy olyan tervet készítsünk, ami adózási oldalról is tartalmaz előnyöket. Ehhez ismerni kell a részletszabályokat és a hatóságok értelmezését is – nem elengedő kizárólag a hangzatos adózási előnyökből kiindulni.
Önmagában az is kihívást jelent az érintettek számára, hogy a szabályozás az elmúlt években többször változott. Ebből kifolyólag jelent például nehéz feladatot annak az eldöntése, hogy a jelenleg hatályos szabályok mennyiben alkalmazandóak a korábban létrehozott BVK konstrukciókra. Emellett a mindennapi működés kapcsán számos olyan kérdés merül fel, mint a kezelt vagyon adózása, a könyvelési bizonytalanságok, a külföldi szereplők bevonásának hatásai vagy a vagyonkezelői tevékenység elszámolása.
Az Andersen szakértőinek most induló cikksorozatában a gyakorlatban tapasztalt tipikus problémákból és dilemmákból válogatunk. Nem célunk a jogszabályok száraz ismertetése, sokkal inkább az, hogy bemutassuk, milyen helyzetekkel, kérdésekkel és nehézségekkel találkoztunk a BVK-k működtetése során, illetve azt, hogy ezekre milyen megoldások születtek.