A fejlesztési adókedvezmény a magyar társasági adórendszer egyik olyan ösztönző eszköze, amely a vállalkozások beruházási hajlandóságát hivatott növelni. A lehetőség a beruházó méretétől függetlenül széles körben elérhető. E kedvezmény révén a cégek jelentős adómegtakarítást érhetnek el, miközben hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. A következőkben részletesen bemutatjuk a fejlesztési adókedvezmény fogalmát, igénybevételének feltételeit, mértékét, valamint jogszabályi hátterét.

A fejlesztési adókedvezmény definíciója

A fejlesztési adókedvezmény egy olyan adóösztönző eszköz, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyos beruházások megvalósítása esetén a fizetendő társasági adójukat jelentős mértékben csökkentsék. Ez a kedvezmény közvetlenül a számított adó összegét mérsékli, nem pedig az adóalapot, így közvetlen megtakarítást eredményez a cégek számára. A kedvezmény célja a gazdasági növekedés előmozdítása, a versenyképesség erősítése, valamint a vállalkozások beruházási hajlandóságának növelése. Az ösztönzés elsősorban a jelentősebb értékű, innovatív vagy munkahelyteremtő beruházásokra irányul, ezzel támogatva a gazdaság fenntartható fejlődését, ugyanakkor kis- és középvállalkozások is jelentős kedvezményhez juthatnak. Az érintett adózók számára ez egy hosszú távú tervezhetőséget kínáló lehetőség, amely érdemben hozzájárulhat egyes fejlesztési projektek megvalósíthatóságához.

Ez akkor egy beruházási adókedvezmény? Milyen beruházásokra vehető igénybe?

A fejlesztési adókedvezmény (vagy beruházási adókedvezmény) igénybevételére jogosító beruházások körét a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) pontosan meghatározza. Ide tartoznak többek között az alábbiak:

• Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások.
• Kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások.
• Munkahelyteremtést szolgáló beruházások, amelynek eredményeként az adott cégnél foglalkoztatottak száma jelentősen növekszik.
• Jelenértéken legalább 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által megvalósított beruházások.
• Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházások.
• Önálló környezetvédelmi beruházások.
• Kutatás-fejlesztési tevékenységet elősegítő beruházások.

Fontos megjegyezni, hogy ugyanazon beruházás esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye és a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye sem alkalmazható együttesen a fejlesztési adókedvezménnyel.

A fejlesztési adókedvezmény érvényesítésének módja

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének folyamata a következő lépésekből áll.

• Bejelentés: A beruházás megkezdése előtt az adózónak be kell jelentenie szándékát a Nemzetgazdasági Minisztérium felé. A bejelentésben többek között fel kell tüntetni a beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek összegét, valamint az adókedvezmény összegét (folyó áron és jelenértéken egyaránt).
• A beruházás megkezdése és megvalósítása: a beruházás kizárólag az elektronikusan megtett bejelentés után kezdhető meg.
• Önadózás: a kedvezményt az adózó önadózás keretében érvényesíti a társasági adóbevallásában. Erre először a beruházás üzembe helyezésének adóévében nyílik lehetőség.
• Nyilvántartás: az adózónak nyilvántartást kell vezetnie a beruházásról és az igénybe vett kedvezményről, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről.

Érvek a fejlesztési adókedvezmény mellett

A fejlesztési adókedvezmény számos előnyt kínál a vállalkozások számára.

• Adómegtakarítás: A számított társasági adó akár 80 százalékáig csökkenthető, ami jelentős pénzügyi előnyt jelent.
• Beruházási ösztönzés: A kedvezmény célja, hogy elősegítse a vállalkozások beruházási aktivitását, ami közvetetten hozzájárul működésük hatékonyságának javításához és piaci pozíciójuk erősítéséhez.
• Hosszú távú tervezhetőség: A kedvezmény akár 13 éven keresztül, és akár a kérelem benyújtását követő 16. adóévben is érvényesíthető, ami lehetőséget ad a hosszú távú pénzügyi tervezésre.

Mekkora a kedvezmény mértéke?

Az elérhető támogatás intenzitás a megvalósított beruházás jellegétől és földrajzi elhelyezkedésétől, illetve a beruházó méretétől is függ. A társaságok a beruházásuk adókedvezményre jogosító elszámolható költségeinek ily módon meghatározott hányadával csökkenthetik fizetendő adójukat, a jogszabályi keretek között. A kedvezmény igénybevételének felső határa a fizetendő társasági adó 80 százaléka lehet, ami jelentős megtakarítást eredményezhet az arra jogosult vállalkozások számára.

Mikor vezették be, mióta elérhető?

A fejlesztési adókedvezmény a magyar adórendszerben 2003. január 1-jétől érhető el. Azóta több alkalommal módosították a szabályozást, hogy jobban igazodjon a gazdasági környezet változásaihoz és a vállalkozások igényeihez.

Jogszabályi háttér

A fejlesztési adókedvezmény alapját a következő jogszabályok képezik:

• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv.)
• 165/2014. (VII. 17.) Kormányrendelet a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályairól

E jogszabályok részletesen meghatározzák a kedvezmény igénybevételének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait.

Az Andersen Magyarország kapcsolódó szolgáltatásainak részletei ezen az oldalon olvashatók>>.