A fordított áfa (fordított adózás) olyan elszámolási mechanizmus az általános forgalmi adó rendszerében, amelyben nem az ügyletet teljesítő fél (eladó/szolgáltató), hanem a beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő adóalany köteles megállapítani, bevallani és megfizetni az áfát. A mechanizmus célja az áfacsalások kockázatának mérséklése az azzal fertőzött szektorokban, illetve adminisztratív egyszerűsítés bizonyos, különösen a határon átnyúló ügyletekben.

A fordított áfa (fordított adózás) jogszabályi háttere

Magyarországon a fordított adózás szabályait az Áfa‑tv. (2007. évi CXXVII. törvény) tartalmazza, különösen a 142. § határozza meg a belföldi fordított adózás eseteit és személyi feltételeit. A számlázási kötelező adatok között a „fordított adózás” kifejezés feltüntetése az Áfa‑tv. 169. § n) pont szerint szükséges, amikor az adófizetésre a beszerző kötelezett.

Uniós szinten a mechanizmus főszabálytól való eltéréseit a Héa‑irányelv (2006/112/EK) tartalmazza. Ennek 194. cikke teszi lehetővé („may” rendelkezés) a tagállamoknak, hogy nem letelepedett adóalany belföldi ügyleteinél a vevőt jelöljék ki adófizetésre.

A belföldi fordított adózás fő esetei

A belföldi fordított adózás (fordított áfa) csak belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok között, és csak az Áfa‑tv. által taxatíve meghatározott esetkörökben alkalmazandó (142. paragrafus). A vonatkozó szabályozás 2006-os hatályba lépésekor csak a hulladékkereskedelem tartozott ebbe a halmazba. A teljesség igénye nélkül a fontosabb ügyletek listája:

• az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak;
• ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása;
• az áfatörvény 6/A. számú mellékletében listázott termények értékesítése (többek között kukorica, búza, árpa, rozs, zab, napraforgómag, repcemag, stb.);
• az áfatörvény /6B. számú mellékletében felsorolt vas- és acélipari termékek értékesítése;
• üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása;
• az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul.
• Építőipar: építési‑szerelési és egyéb szerelési munkák egyes esetei, illetve ingatlan átadása meghatározott feltételek mellett; 2023‑tól szélesebb körben tartoznak fordított adózás alá az engedélyköteles/bejelentésköteles ingatlan‑munkák.

Megjegyzés: Az Áfa‑tv. 142. § (3) feltétele, hogy mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, és egyiküknek se legyen olyan jogállása (pl. alanyi adómentesség), amely alapján tőle az adófizetés ne lenne követelhető.

Határon átnyúló fordított adózás – rövid áttekintés

Nemzetközi ügyleteknél, ha a teljesítés helye Magyarország, és a szolgáltató/értékesítő nem letelepedett belföldön, a vevő lehet az áfafizetésre kötelezett (EU‑szabályok és hazai implementáció szerint). Ez különbözik a belföldi fordított adózástól, de a számlán itt is célszerű jelölni a „fordított adózás” kitételt. A magyar számlázásnál gyakori az „áfa területi hatályán kívüli” jelölés az online adatszolgáltatás miatt, ha nem a magyar áfa hatálya alá esik az ügylet.

Aktuális változások és szektorális kiterjesztések a fordított áfa vonatkozásában

• Földgáz‑ügyletek (adóalany‑kereskedők között): 2025. január 1‑től 2026. december 31‑ig a belföldi fordított adózás alkalmazandó a közösségi földgázrendszeren vagy kapcsolt hálózaton keresztül történő belföldön letelepedett adóalany‑kereskedők közötti értékesítésekre (bizonyos feltételekkel).
• Munkaerő‑kölcsönzés: 2021. április 1‑től szűkült a fordított áfa hatálya; kizárólag az ingatlan‑létesítéshez/átalakításhoz kapcsolódó esetek maradtak a 142. § szerinti körben.

Időről-időre más szektorok vonatkozásában is felmerül a fordított adózás kiterjesztése. A szakmai szervezetek rendszeresen vizsgálják, mely ágazatokban lenne indokolt a mechanizmus bevezetése az áfacsalások visszaszorítása érdekében. Nemrégiben például a zöldség- és gyümölcstermelő ágazat került a figyelem középpontba. Egy szakmai anyag szerint a jelenlegi, 27%-os áfakulcs mellett a feketekereskedelem aránya kiemelkedően magas, ami jelentős versenyhátrányt okoz a tisztességes termelőknek. A fordított áfa bevezetése ebben a szektorban – a gabonapiacon korábban tapasztalt pozitív hatásokhoz hasonlóan – hatékony eszköz lehetne az ágazat fehéredésére és a magyar termékek piaci pozíciójának javítására. A javaslat megvalósításához azonban uniós hozzájárulás szükséges, mivel az adózási szabályok harmonizációja elengedhetetlen az egységes piac működéséhez.

Számlázás és adminisztráció fordított adózás esetén

A fordított áfás számla kiállítása alapvetően hasonlít a hagyományos számlázáshoz, de van néhány kritikus eltérés, amire figyelni kell. Elsőként kötelező feltüntetni a vevő 11 számjegyű adószámát, valamint a számlán egyértelműen szerepelnie kell a „fordított adózás” megjelölésnek. Fontos szabály, hogy az áfa összege nem jelenhet meg a számlán, hiszen az adófizetési kötelezettség a vevőt terheli. Bizonyos esetekben az adómentesség jogcímét is fel kell tüntetni. Emellett pontosan meg kell nevezni a terméket vagy szolgáltatást, valamint azokat a tényezőket, amelyek az adómentességet indokolják.

Ezeket az előírásokat nem szabad félvállról venni: a hibás számlázás nem egyszerű adminisztrációs tévedés, hanem komoly jogkövetkezményekkel járhat. A mulasztási bírság összege akár 200 000 forintig terjedhet egyéni vállalkozóknál. Társas vállalkozások esetében elérheti az 500 000 forintot is.

Megjegyzés: egyes, fordított adózás alá kerülő ágazati átmeneteknél (pl. mezőgazdasági bevezetés) az előlegre még az egyenes adózás szabályai irányadók, a teljesítéskor pedig a vevő számolja el a maradék részre eső adót.

Tipikus kockázatok és NAV‑gyakorlat a fordított áfa tekintetében

A NAV ellenőrzések fókusza gyakran a számlák hitelessége és az ügylet valós gazdasági tartalma. Fiktív számla esetén a fordított adózásra hivatkozás nem mentesít a jogkövetkezmények alól. Az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a felek belföldi adóalanyoknak számítanak, a jogállásuk alapján az adó követelhető, és a teljesítés ténylegesen az Áfa‑tv. 142. § körébe esik‑e.

Tényleg fehéredne az agrárszektor a fordított áfa bevezetésétől?

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast szakértői az alábbi rövid epizódban arról az elképzelésről beszélgettek, mely szerint a zöldség-gyümölcs szektorban a fordított áfa bevezetése lenne a leghatékonyabb eszköz az áfacsalások visszaszorítására és az ágazat további fehéredésének előmozdítására.

Az Andersen Adótanácsadó Zrt. általános forgalmi adóval kapcsolatos szolgáltatásai ezen az oldalon érhetők el.