Az Európai Unió által bevezetett karbonvám rendszer (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) próbaidőszaka 2023 októberében indult el. A mechanizmus az elképzelések szerint gátat szab a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenységek harmadik országba településének (vagyis az úgynevezett karbonszivárgásnak). A vonatkozó uniós rendelet – a Fit for 55 (Irány az 55%) elnevezésű klímavédelmi intézkedés csomag részeként – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tűzte ki célul azáltal, hogy karbonvám fizetési kötelezettséget rendel minden, az unióba behozott olyan termék után, amelynek előállítása jelentős káros gázkibocsátással jár.

Mi is az a karbonvám (CBAM)?

A karbonvám (CBAM) az Európai Unió területére kiterjedő kiegyenlítő mechanizmus, amely a vonatkozó rendeletben meghatározott harmadik országokban gyártott áruk behozatalára vonatkozóan fizetési kötelezettséget határoz meg, amelynek alapját a szóban forgó áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás képezi. Ez leginkább a vámokhoz hasonlítható (innen az elnevezés), mivel elsősorban az uniós importőröket érinti az importált termékekbe beágyazott, a kibocsátáshoz kapcsolódó új adminisztratív terhek és költségek révén.

Mi a CBAM mechanizmus jogalapja?

Az Európai Parlament és a Tanács 2023. május 10-i (EU) 2023/956 rendelete (az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról) biztosítja a karbonvám alkalmazásának és végrehajtásának jogalapját.

Milyen árukra és termékekre terjed ki a karbonvám?

A mechanizmus kezdetben bizonyos olyan áruk és kiválasztott prekurzorok harmadik országból történő behozatalára vonatkozik majd, amelyek előállítása szén-dioxid-intenzív és a kibocsátás áthelyezés legjelentősebb kockázatának van kitéve. Ezek a következők: cement, vas és acél, alumínium, műtrágya, villamos energia és hidrogén (illetve az ezekből aktív feldolgozási eljárással létrejött, feldolgozott termékek).

Az országok tekintetében kivételt képeznek Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein. Szintén kivételt képeznek a 150 eurónál kisebb értékű, magánemberek által rendelt vagy behozott áruk, valamint a katonai tevékenységhez szükséges árucikkek. Ez által a karbonvám az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának több mint 50 százalékát fedi le.

A CBAM mechanizmus bevezetésének főbb fázisai

A 2023. október 1-jével bevezetett karbonvám rendszer átmeneti időszaka 2025 végéig tart. Ennek első szakaszára vonatkozóan (2023 október – 2024 január) az érintett vállalkozásoknak még nem kell megfizetniük a karbonvámot, ám kötelezően nyilván kell tartaniuk az érintett termékekre vonatkozó adatokat.

2024 január végétől az így nyilvántartott adatok vonatkozásában az érintett vállalkozásoknak már jelentéstételi kötelezettségük is van az Európai Bizottság felé. Az első jelentéstételi időszak 2023 III. negyedévére vonatkozik.

A karbonvám, mint díjfizetési kötelezettség 2026-tól terheli majd az érintett szereplőket, ekkor lép hatályba az állandó rendszer. Ezután az importőröknek minden évben be kell jelenteniük az előző évben importált áruk mennyiségét és a beágyazott üvegházhatású gázok mennyiségét. Ennek alapján kell leadniuk a megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, amely egy ellenérték fejében megvásárolandó vagyoni értékű jog lesz.

A karbonvám kötelezettségszegések szankciói

A CBAM átmeneti időszakában a bírság alsó határa 10 euró/tonna CO2, míg a felső határ 50 euró/tonna CO2. Ismétlődő jogsértés esetén a minimum 110 százalékra emelkedik.

A kötelezettségszegési bírság mértékének megállapításakor a hatóság figyelembe veszi a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott tényezők mellett a be nem jelentett adatok mértékét, a be nem jelentett, behozott áruk mennyiségét és a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási értékeket, az importőr vagy a közvetett vámjogi képviselő szándékos vagy gondatlan magatartását.

A karbonvám átmeneti időszakának végeztével várhatóan jelentősen nőni fog a bírságok mértéke. Jelenlegi információk szerint, ha egy jelentést nem megfelelően készítenek el és nyújtanak be, a bírság 100 euró lesz CO2 tonnánként. Az engedély nélküli import esetén a bírság 300-500 euró között alakul CO2 tonnánként. Ennek mértéke az átmeneti időszak után a szén-dioxid-kvóták árához lesz igazítva.

Egyszerűsödhetnek a karbonvám szabályai

Jóllehet csak alig másfél évvel ezelőtt indult el az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, közkeletű nevén a karbonvám (CBAM) átmeneti időszaka, máris nagy változások előtt áll a rendszer. Az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós importőrök mintegy 90 százaléka kapna felmentést a kötelezettségek alól úgy, hogy a kibocsátás 99 százalékára továbbra is kiterjedne a vonatkozó szabályok hatálya.

Az elképzelés lényege, hogy a kisebb importőrök (javarészt kkv-k és magánszemélyek) mentesülnének a karbonvám által előírt kötelezettségek alól (adminisztráció, jelentéstétel, kvótavásárlás). Olyan gazdasági szereplők tartoznának ebbe a körbe, amelyek kis mennyiséget hoznak be az unió területére a mechanizmus hatálya alá tartozó árukból és termékekből, vagyis import tevékenységükhöz csak elenyésző mértékű beágyazott kibocsátás köthető.

A mentesítéshez egy 50 tonnás (de minimis) behozatali küszöbértéket vezetnének be, ami átlagosan kb. 80 tonna CO2-egyenértéknek felel meg. Azok az importőrök kapnának felmentést, amelyek éves szinten ennél kevesebb érintett árut és terméket hoznak be az unió területére. A számítások alapján ezzel mintegy 182 000 gazdasági szereplő esetében, vagyis az importőrök közel 90 százalékánál szűnne meg a karbonvám kötelezettség, miközben a mechanizmus hatálya továbbra is lefedné a kibocsátás legalább 99 százalékát.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen szakértői rendelkezésre állnak az átmeneti rendszerrel induló jelentéstételi kötelezettség megfelelő teljesítésében, a vonatkozó hazai és uniós rendelkezések értelmezésében.

CBAM tanácsadás témában nyújtott kiemelt szolgáltatásink:

• Importőrök termékáramainak áttekintése (belföldön gyártott és importált termékek).
• Nem megfelelően tarifált termékek azonosítása, a tarifális besorolások újragondolása.
• Az importőrök meglévő, úgynevezett customs compliance-rendszereinek felülvizsgálata az érintett termékpályák esetében a karbonvám speciális rendelkezéseire figyelemmel.
• Az importőr tevékenységéhez kapcsolódó közvetlen és közvetett ÜHG kibocsátásra vonatkozó számítási módszerek ellenőrzése és felülvizsgálata (különös tekintettel a szén-dioxid egyenértékűségre).

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast karbonvámról szóló adása