A korábbi cikkeinkben már többször írtunk a veszélyhelyzet alatt bevezetett különadókról és ezek változásairól. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet újabb, 2022. december 24-től hatályos módosítása kiterjesztette a különadók fizetésére kötelezett adóalanyok körét a gyógyszergyártókra, és emellett megemelte a biztosítási pótadó mértékét is.
Gyógyszergyártó vállalatok különadója
Az 582/2022. (XII.23.) Korm. rendelettel kihirdetett változások szerint a gyógyszergyártó vállalatoknak is különadót kell fizetniük 2022. és 2023. adóévek vonatkozásában. Azon vállalatok váltak kötelezetté, amelyek gyógyszerkészítmény gyártása (TEÁOR 2120) és gyógyszeralapanyag-gyártás (TEÁOR 2110) szakágazat szerinti tevékenységet végeznek.
Az adóalap meghatározásánál a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévi éves beszámoló alapján realizált nettó árbevételt kell figyelembe venni, azaz a különadót az árbevétel és nem az elért nyereség alapján kell fizetni.
Az adó mértékét sávosan határozták meg, eszerint
- a nettó árbevétel 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- a nettó árbevétel 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
- a nettó árbevétel 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék.
A 2022-es adóévre vonatkozó különadót egyösszegben, a 2023. adóév ötödik hónapjának 20. napjáig, tehát naptári év szerinti adózók esetében 2023. május 20-áig kell bevallani és megfizetni. A 2023. adóév vonatkozásában adóelőleget kell bevallani és fizetni a 2023. adóévre várhatóan fizetendő különadó alapján, az adóév 11. hónapjának 20. napjáig (azaz naptári év szerint adózók esetében 2023. november 20-áig). A 2023. évi tényleges (végleges) adóról az adóévet követő ötödik hónap 20-áig (naptári év szerint adózók esetében 2024. május 20-áig) kell bevallást benyújtani, és ha a végleges adókötelezettség meghaladja a megfizetett adóelőleget, a különbözetet szintén eddig az időpontig kell megfizetni.
A gyógyszergyártók különadójára vonatkozó szűkszavú kormányrendelet több értelmezési kérdést is felvet.
Egyrészről, a jogszabály ugyan a TEÁOR számokra való utalással meghatározza a különadó-köteles tevékenységet, de az adóalap meghatározása során már nem utal arra, hogy a vállalkozás a nettó árbevételének csak azon része után adóköteles, amelyet ezekhez a tevékenységi körökhöz rendel hozzá. Így a különadó kötelezettség a teljes árbevétel után fennállhat. Felvetődik az is, hogy vajon azok a vállalkozások, amelyeknek a tevékenységi körében szerepel a két érintett TEÁOR szám, de ténylegesen jelenleg nem végeznek sem gyógyszeralapanyag-gyártást, sem gyógyszerkészítmény gyártást, vajon adókötelesek-e vagy sem. Kérdés az is, hogy befolyásolja-e az adókötelessé válást az, hogy az ágazati jogszabályok szerint milyen típusú engedélyek birtokában végzi a vállalkozás a tevékenységét, és hogy hogyan kell értelmezni az adókötelessé tett tevékenységek pontos körét a TEÁOR rendszerében.
Ezeknek a kérdéseknek a mihamarabbi megválaszolása már csak azért is fontos lenne, mivel az érintett vállalkozásoknak a 2022-es pénzügyi évük zárásakor a 2022-es új különadó kötelezettségüket is meg kell állapítaniuk, és azt eredményt csökkentő tételként elszámolniuk.
Biztosítási pótadó adókulcsának emelése
A 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett pótadó-alap esetében megemelték a biztosítási pótadó legfelső sávjának adókulcsát is. A díjbevétel 36 milliárdot meghaladó része után életbiztosítások esetében 3 százalék helyett 5 százalék, nem életbiztosítások esetén 7 százalék helyett 12 százalék lesz a pótadó mértéke.
A pótadó alapja továbbra is a biztosítási adó alapja (tehát a casco, a vagyon- és felelősségbiztosítások, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó biztosítási díj), valamint ez egészül még ki az életbiztosításokból befolyó biztosítási díjjal. A 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozó pótadót a korábban kihirdetett szabályoknak megfelelően 2024. január 31-ig kell megállapítani, megfizetni és bevallani.