Újabb változások a különadók szabályozásában

A korábbi cikkeinkben már többször írtunk a veszélyhelyzet alatt bevezetett különadókról és ezek változásairól. Az extraprofit adókról szóló kormányrendelet újabb, 2023. március 1-től hatályos, a gyógyszergyártókat, a légitársaságokat, a Neta adóalanyokat és a kiskereskedőket érintő módosításait az alábbiakban részletezzük.

Változik a gyógyszergyártó vállalatok különadójának adóalanyi köre

A 62/2023. (II.28.) Korm. rendelettel kihirdetett változások a várakozásoknak megfelelően leszűkítik az adófizetésre kötelezettek körét, mégpedig a 2022. adóévre visszamenőleg. Az új szabályok szerint a különadó azokat a gyógyszergyártókat terheli, akik gyógyszerkészítmény gyártása (TEÁOR 2120) és gyógyszeralapanyag-gyártás (TEÁOR 2110) szakágazat szerinti tevékenységet végeznek és az ezen tevékenységekből származó összesített nettó árbevételük az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó éves beszámoló alapján meghaladja a teljes nettó árbevételük 33,33 százalékát.

Az adót továbbra is a korábban kialakított sávos adómértékek szerint kell megállapítani.

A nettó árbevételre vonatkozó százalékos szabály bevezetésével egyértelművé válik, hogy a gyógyszergyártási tevékenységből a nettó árbevételük egyharmadánál kevesebb nettó árbevételt realizáló társaságok nem esnek a különadó hatálya alá. Az új szabályok sem rendelkeznek azonban arról, hogy amennyiben egy társaság különadó-kötelezetté válik, akkor csak a fenti TEÁOR tevékenységekhez rendelhető nettó árbevétel után lenne adóköteles, így a rendelet jelenleg hatályos szövege alapján a különadó kötelezettség a teljes árbevétel után fennáll.

Visszamenőlegesen változik a légitársaságok hozzájárulásának mértéke

A légitársaságokat terhelő különadó mértéke 2023. január 1-től egyszer már változott, azonban az adómértékeket 2023. március 1-jével most újra átszabták, mégpedig 2023. január 1-jére visszamenőlegesen.

A légitársaságok különadóját továbbra is az utas végső úti céljának és a kibocsátási értékeknek a figyelembevételével kell meghatározni, azonban a ráták az egy ülésre jutó alacsonyabb kibocsátási értékek esetében csökkennek, míg a környezetet jobban terhelő repülőutak esetében nőnek, a következők szerint:

  • ha az utas végső úti célja Európában található, az egy ülésre jutó kibocsátási érték függvényében a hozzájárulás mértéke utasonként 1.600 forint (korábban 2.700 forint), 3.900 forint vagy 6.200 forint (korábban 5.100 forint),
  • míg az Európán kívüli országokba repülő utasok esetében 3.900 forint (korábban 6.800 forint), 9.750 forint, vagy 15.600 forint (korábban 12.700 forint) lett.

Emlékeztetőül: a hozzájárulás fizetésére technikailag nem a légitársaság kötelezett, hanem a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet ellátja. A légitársaságoknak ezért továbbra is le kell jelenteniük a hozzájárulás fizetésére kötelezett földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet felé az érintett utazásokkal kapcsolatos kibocsátási értékeket, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig.

A kibocsátási érték számítása azonban szintén megváltozik, míg a korábbi szabályozás szerint az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékét kellett figyelembe venni, az új szabály szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét. A vetítési alap számításának változása is visszamenőleges, így a légitársaságoknak 2023. január hónap vonatkozásában pótlólagos adatszolgáltatást kell teljesíteniük a földi kiszolgálók felé 2023. március 30-ig, míg a hozzájárulás fizetésére kötelezett földi kiszolgálást végző társaság a 2023. január hónapra vonatkozó bevallását az új szabályok kihirdetését követő 60. napig (április 29-ig) pótlékmentesen önellenőrizheti.

Bővül a népegészségügyi termékadó alól mentesülő termékek köre

A módosítás értelmében 2023. március 1-jétől mentesülhet a népegészségügyi termékadó alól azon adóköteles termékek értékesítése, amelyeket vevője olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.

Ezen új mentesség alkalmazásának feltétele, hogy az adóköteles termék felhasználásának szándékáról a vevő az eladó felé az értékesítéskor nyilatkozik, továbbá az adófizetés tényét és a saját adóköteles termékének előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét az adóalany számára a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül hitelt érdemlően igazolja.

Az új szabállyal a Neta tavaly nyári változásai következtében felmerülő azon problémát kezeli a jogalkotó, hogy a hazai gyártóknak az alapanyagokra rakodó népegészségügyi termékadó miatt ne kelljen halmozottan adóznia.

Kiskereskedelmi különadó naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazók esetében

Az extraprofitadó rendeletben foglalt új kiskereskedelmi különadó szabály a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok esetében egyértelműsíti, hogy ha a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalany a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére az extraprofitadó kormányrendelet 20. §-a szerinti egyszeri pótadót megfizette (amelyet a naptári éves adózóknak a 2021-es adóévük vonatkozásában 2022. november 30-ig kellett megfizetni), úgy a kiskereskedelmi különadó 2023-ban kezdődő adóévre vonatkozó rendelkezéseit a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére kell alkalmaznia.

A Robin Hood adó alapjának meghatározása

2023. március 1-től hatályát veszti az extraprofitadó kormányrendeletnek az adóalap arányosításával kapcsolatos 8. § (8) bekezdése, így az energiaellátók jövedelemadó-alapjának arányosítására a továbbiakban a Távhő. törvény megfelelő rendelkezései alkalmazandók.