A globális minimumadó (GloBE) az OECD nemzetközi adózási reformjának második pillére, amely a nemzetközi vállalatcsoportok esetében minimum szintet ír elő a jövedelemadóra vonatkozóan. A szervezet 2019-ben kezdett el dolgozni a vonatkozó szabályozás megalkotásán. Az eredeti elgondolás fókuszában még csak a digitális szolgáltatások, illetve a nagy technológiai óriások nemzetközi adóztatásának egységes megoldása szerepelt. Ezt terjesztették ki később valamennyi olyan vállalatcsoportra, amelynek összárbevétele meghalad egy bizonyos szintet.

A globális minimumadó törvény: a GloBE szabályok elfogadása

Az uniós tagállamok 2022 decemberében állapodtak meg abban, hogy irányelvként fogadják el az OECD adóreformjának 2. pillérét, vagyis a multinacionális és nagyméretű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó minimumadóról (globális minimumadó, nemzetközileg ismert nevén GloBE) szóló szabályokat. Az irányelv (EU 2022/2523) a GloBE alkalmazását a 2023. december 31-ét követően kezdődő évekre írja elő úgy, hogy a záró rendelkezések alapján a tagállamoknak 2023. december 31-ig kellett átültetniük saját jogrendjükbe az új szabályozást.

A magyar kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5877. számú törvényjavaslatot. Ez az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvény javaslatát is tartalmazza (globális minimumadó törvény). Ez az előbb említett uniós irányelvvel összhangban 2023. december 31-én lépett hatályba.

A globális minimumadó alanyai

A globális minimumadóra vonatkozó szabályok a multinacionális vállalatcsoport (MNE csoport) vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport alacsony adóterhelésű államban illetőséggel rendelkező csoporttagjaira többletnyereségük után kiegészítő adófizetési kötelezettséget állapítanak meg. Alacsony adóterhelésűnek azok az államok minősülnek, ahol az illetőséggel bíró csoporttagra vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 15%-os minimum adómérték.

A törvény értelmében kiegészítő adókötelezettség alanyává azon csoporttag válik, amely Magyarországon illetőséggel rendelkezik, és amely olyan MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

A globális minimumadó hatálya alá eső vállalatcsoportokról (GloBE szerinti csoport), illetve azok meghatározásáról ezen az oldalon írtunk részletesen.

A globális minimumadó mértéke: tényleges adómérték és kiegészítő adó kiszámítása

Ahhoz, hogy egy adott csoport aluladóztatottnak minősüljön, a vállalatcsoport tényleges adómértékét (ETR) szükséges kiszámítani (joghatósági szinten), melynek összetevői az elismert nyereség valamint a lefedett adók a meghatározott módosító tételekkel. Amennyiben egy államra vonatkozó tényleges adómérték 15%-ot nem éri el, akkor a vállalatcsoportnak kiegészítő adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

A magyar minimumadó szabályok fontosabb rendelkezései

A GloBE effektív adókulcsának meghatározásakor Magyarország esetében a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó) is elismerhető. Vagyis a 15%-os minimumadó-mérték számításakor ezeket az adókat figyelembe lehet venni.

Érdemes kiemelni, hogy Magyarország esetében – francia minta alapján –a kutatás-fejlesztési adóösztönzők köre is kiegészült (egy új, GloBe-kompatibilis adókedvezményt vezettek be). Ez egy elismert visszatérítendő adókedvezmény, ami alapján az adózó visszatérítésre jogosult a fel nem használt adókedvezmény kapcsán.

A globális minimumadó bevezetése miatt néhány ponton változtak a magyar számviteli szabályok is. A legfőbb változás, hogy bevezették az IFRS standardban használt halasztott adózás intézményét választható jelleggel.

Mi az a QDMTT és miért fontos?

A QDMTT, vagyis az elismert belföldi kiegészítő adó a globális minimumadó rendszerének egyik kulcseleme. Lényege, hogy az adott ország saját hatáskörben szedje be a kiegészítő adót, ha a multinacionális vállalatcsoport effektív adókulcsa (ETR) az adott joghatóságban nem éri el a 15%-os minimumszintet. Ezzel az állam megakadályozhatja, hogy a kiegészítő adó más országokhoz kerüljön, és biztosíthatja, hogy a többletbevétel belföldön maradjon. Magyarországon a QDMTT bevezetése különösen fontos, mert így a hazai adópolitika megőrizheti a versenyképességét, miközben megfelel az OECD és az EU által előírt szabályoknak.

Az elismert belföldi kiegészítő adóról ezen az Adószótár oldalon írunk részletesen.

UTPR – az aluladóztatott kifizetések szabálya

Az Undertaxed Payments Rule (UTPR) egy másik kiegészítő mechanizmus. Ez akkor lép életbe, ha a vállalatcsoport egyes tagjai olyan országban működnek, ahol nem alkalmazzák a globális minimumadó szabályait, és így az effektív adókulcs a 15%-os küszöb alatt marad. Az UTPR célja, hogy a fennmaradó kiegészítő adót más joghatóságok szedhessék be. Így elkerülhető az adóelkerülés és a profit mesterséges átcsoportosítása. Ez a szabály különösen a nagy, több országban jelen lévő cégcsoportok esetében bír jelentőséggel, hiszen globális szinten biztosítja az adóteher igazságos elosztását.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata a globális minimumadóval kapcsolatos feladatok ellátásában az alábbi szolgáltatásokkal áll az érintett vállalkozások rendelkezésére:

• GloBE csoport feltérképezése magyar végső anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportoknak, GloBE hatásvizsgálat lefolytatása
• Helyi csoporttagok potenciális GloBE pozíciójának meghatározása
• Az egyes mentességek alkalmazhatóságának vizsgálata
• A joghatósági effektív adókulcs kiszámítása
• GloBE specifikus kérdésekben való tanácsadás

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast alábbi adásában az Andersen szakértői a globális minimumadó témájával is foglalkoztak részletesen: