Szociális hozzájárulási adó (szocho)

A szociális hozzájárulási adó olyan munkáltatói (kifizetői), illetve egyes esetekben magánszemélyt terhelő közteher, amelyet meghatározott, személyi jövedelemadó-köteles vagy bizonyos járulékalapot képező jövedelmekhez kapcsolódóan kell megfizetni. A köznyelvben szocho néven is ismert adónemből származó bevétel alapvető célja az állami társadalombiztosítási rendszer finanszírozása.

A szociális hozzájárulási adó történeti áttekintése

A szociális hozzájárulási adót 2012. január 1-jétől vezették be. 2019. január 1-jével lépett hatályba a jelenlegi, önálló Szocho tv., amely integrálta a korábbi egészségügyi hozzájárulást (EHO). Az EHO megszűnt, és az addig EHO-köteles jövedelmek jelentős része a szocho alá került.

Az adómérték érdemben csökkent az elmúlt években. Bevezetésekor 27 százalék volt, majd 2017-ben 22%-ra csökkent, 2018–2019. június között 19,5% volt, 2019. júliustól 17,5%-ra, 2020. júliustól pedig 15,5%-ra mérséklődött. 2022. január 1-jétől 13% az általános kulcs, amely 2026-ban is változatlan maradt.

A szociális hozzájárulási adó jogszabályi háttere

A szocho részletszabályait a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) rögzíti (alanyok, adóalap, mérték, kedvezmények és mentességek). Emellett a NAV rendszeresen közzéteszi az adómértékek és speciális szabályok összefoglalóit (pl. TBSZ-hez kapcsolódó szocho, kedvezmények érvényesítésének feltételei), amelyek az aktuális évre irányadók.

A szocho alanya

Főszabály szerint a szocho a kifizetőt (munkáltatót) mint fő adóalanyt terheli azzal a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel, amely szocho-fizetési kötelezettséget keletkeztet. Emellett egyes természetes személyek is lehetnek adófizetésre kötelezettek, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy külön adózó jövedelmek esetében (pl. osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem), ahol a szocho megállapítása és megfizetése a jogszabály szerint a kifizetőnél vagy a magánszemélynél történik.

A felsoroltakon kívül adófizetésre kötelezett lehet még saját maga után az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is. A kapcsolódó részletszabályokat a Szocho tv. és a NAV információs anyagai ismertetik.

A szociális hozzájárulási adó alapja

A kifizetőt terhelő adó alapja főszabály szerint az szja-előleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem vagy bizonyos (önálló és nem önálló tevékenységből származó) járulékalapot képező jövedelmek, kiegészítve az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjjal és a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjjal. Külön adózó jövedelmeknél az adóalap szintén megegyezik az szja vagy szja-előleg alapjával (pl. juttatások adóalapja, osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem). A vállalkozói jogviszonyoknál speciális minimum-alapok érvényesek, de jellemzően legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni havonta a szochot.

Fontos kiegészítés a fentiekhez, hogy a szochot nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

A szocho mértéke

A szociális hozzájárulási adó általános kulcsa 13% (2022. január 1-jétől), mértéke 2026-ban sem változott. A NAV hivatalos adókulcs-összesítője az előző évekre vonatkozó mértékeket is rögzíti.

A külön adózó jövedelmeknél (illetve a külföldi illetőségű előadóművész és stábtag által Magyarországon kifejtett tevékenységére tekintettel megszerzett jövedelme esetén)) létezik az adófizetéshez kapcsolódón egy felső határ (plafon). E szerint a természetes személy szocho-fizetési kötelezettsége több jövedelemtípusnál addig áll fenn, amíg az adott évben a szocho-alapot képező jövedelmek együttes összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét. 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft (bruttó), így az adófizetési felső határ 2026-ban 7 747 200 Ft, amely a 13%-os kulccsal 1 007 136 Ft maximális szochot jelent (az érintett jövedelmek körére).

Kamat- és tőkejövedelmekhez kapcsolódó szocho

2023. július 1-jétől egyes kamatjövedelmek (pl. újonnan lekötött betétek, 2023. július 1. után vásárolt bizonyos hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatai) mellett a 15% szja-hoz 13% szocho társul. Kifizetői forrásból származó kamatnál az adó megállapítása és levonása tipikusan a kifizető feladata.

Fontos kiemelni, hogy a kamat-jellegű jövedelmek után fizetendő szocho-ra nem vonatkozik a plafon.

A tartós befektetési számlára (TBSZ-re) speciális szabályok vonatkoznak.2025. január 1-től a TBSZ-en realizált lekötési hozamra vonatkozó szocho-szabály az alábbi:

• 5 év elérésekor: 0% szocho;
• 3–5 év között: 8% szocho, összhangban azzal, hogy ezen időszakban az szja mértéke 10%;
• 3 évnél rövidebb idő esetén: 13% szocho.

Igénybe vehető szocho-kedvezmények

A Szocho tv. II. fejezete tételesen szabályozza a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményeket. A NAV 2026-os információs füzete részletesen összegzi a kedvezmények igénybevételének feltételeit és a kedvezmények mértékét. Az alábbiakban a főbb jogcímek és jellemzőik olvashatók:

• Szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak után igénybevehető kedvezmény: a minimálbér 50%-ának 13%-a mértékig vehető igénybe.
• Munkaerőpiacra lépők kedvezménye: Munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal. A kedvezmény időtartama 18 hónap. A kedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megilletőbruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13 százaléka a foglalkoztatás első évében, és legfeljebb a minimálbér után a 13 százalékos adómérték 50 százalékával (6,5 %) megállapított összeg a foglalkoztatás további hat hónapjában.
• Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők: A legalább három gyermek után családi pótlékra szülőként jogosult, munkaerőpiacra lépő nők munkaviszonyban foglalkoztatásakor az adókedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető(bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 13 százalékos adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első három évében, és legfeljebb a minimálbér után a 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.
• Megváltozott munkaképességű személyek után: a kedvezmény mértékét és felső határát (pl. a minimálbér kétszereséig) a NAV összefoglalója határozza meg.
• Kutatók foglalkoztatása után és kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmények: a jogcímek és korlátok részleteit az aktuális NAV-anyagok és a Szocho tv. ismertetik; 2024-től a K+F ösztönzés új elemei a társasági adóban is megjelentek, fő szabály szerint akkor érvényesíthető K + F tevékenység után szocho kedvezmény, ha a társaság nem vesz igénybe ugyanezen jogcímen adókedvezményt társasági adóban.
• Egyéb kedvezmények: a közfoglalkoztatót közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után megillető kedvezmény, a védett korban elbocsátott köztisztviselő foglalkoztatása esetén járó kedvezmény, valamint a szakirányú oktatás és duális képzés kedvezmény részletszabályait és az igénybe vehető kedvezmény maximális mértékét a NAV 2026-os információs füzete tartalmazza.

A kedvezmények igénybevételének éves korlátai és technikai feltételei (igazolások, nyilvántartás, bevallás) a NAV tájékoztatóiban érhetők el.

A szociális hozzájárulási adó aktualitások

A 2025-ös minimálbér tárgyalások egyik központi témája volt a szociális hozzájárulási adó csökkentésének kérdése, amely 2025 augusztusától volt napirenden. A vállalkozók részéről megfogalmazott igény alapján a kormány akkor jelentette ki, fontolóra veszi, hogy 13%-ról 12 %-ra mérsékelje ezt az adóterhet. A munkaadói oldal részben ettől tette függővé, hogy mekkora minimálbér-emelést hajlandó elfogadni.  A kormány végül arra hivatkozva állt el az intézkedéstől, hogy annak költségvetési egyenlegrontó hatása 200 milliárd forint felett lett volna, amihez nem állt rendelkezésre elég mozgástér. A döntésben szerepet játszott, hogy az Országgyűlés elfogadott egy 11 pontból álló gazdaságélénkítő csomagot, amely több adócsökkentési rendelkezést is tartalmazott.

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast az alábbi adásban foglalkozott a témával.