Az idén július 1-jétől induló kiterjesztett gyártói felelősségi (a továbbiakban: EPR) rendszerről szóló sorozatunk korábbi részeiben (itt, itt és itt) elkezdtük az új rendszer részletes bemutatását. A soron következő cikkünk aktualitását az adja, hogy június 2-án éjszaka megjelent a régóta várt díjrendelet, amely meghatározza az EPR kötelezettek által fizetendő díjak nagyságát. Habár várható volt, hogy az EPR díj mértéke meghaladja majd a környezetvédelmi termékdíjét, az eredmény mégis sokkoló: számos termékáram esetében az EPR díj mértéke sokszorosa lesz a termékdíjénak.
2023. május 31-ig ígérte a körforgásos gazdaságért felelős Energiaügyi Minisztérium annak a rendeletnek a kibocsátását, amely meghatározza az egy hónappal később induló EPR rendszer díjtételeit, amelyeket már régóta várt a szakma. Ha nem is az ígért határidőben, de pár nappal később megérkezett a rendelet, amely alapján az érintett gazdálkodók már képesek lehetnek meghatározni az új termékdíj- és EPR terheiket.
Azok számára, akik nem foglalkoztak az EPR rendszer logikájával, első látásra meglepő lehet, hogy miért befolyásolják az EPR díjak az adott vállalkozás termékdíj-kötelezettségét. A válasz erre az, hogy az EPR- és a termékdíj-kötelezettség az új rendszerben összeér, hiszen a termékdíj-kötelezettséget az adóhatóság bevallási nyomtatványa csökkenteni fogja az adott termékáramra irányadó EPR díjjal:
- amennyiben az EPR díj mértéke alacsonyabb a termékdíjénál, a különbözetet kell termékdíj címén megfizetni,
- amennyiben ugyanakkora vagy magasabb, a termékdíjat értelemszerűen nem kell megfizetni.
Jól látható tehát, hogy ebből a szempontból sem közömbös, hogy az EPR díjak miként alakulnak.
A június 2-án kihirdetett díjrendelet alapján azt látjuk, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség nagyon sok esetben meg fog szűnni júliustól, tekintettel arra, hogy az EPR díjak szinte mindegyik termékáram esetében meghaladják a termékdíjakat. Termékdíjat fizetni lényegében a műanyag zacskókat leszámítva kizárólag azoknál a termékáramoknál kell majd, amelyek maguk nem EPR kötelesek, viszont továbbra is kötelezetti termékek maradnak a termékdíj rendszerében (például egyéb kőolajtermékek vagy egyéb vegyipari termékek). Fontos, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség megszűnése nem jelenti a termékdíj-kötelezettség egyidejű megszűnését is, a termékdíj-pozíciókat továbbra is nyilván kell tartani (KT és CsK kód szerinti bontásban) és be kell vallani. Sőt, figyelembe véve azt, hogy az EPR rendszer lehetőséget ad arra, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság visszacsatolást adjon az adóhatóságnak a kötelezetti körről, az ellenőrzési kockázatok mérséklése érdekében érdemes az EPR kötelezettség tisztázása mellett a termékdíj adminisztrációját is rendezni.
Szót kell emelni annak kapcsán, hogy az EPR díjak a díjrendelet alapján nemcsak meghaladják majd a termékdíjakat, hanem nagyon sok esetben a termékdíjak sokszorosát teszik ki. Az akkumulátorok, elektronikus berendezések esetében a termékdíjhoz viszonyított díjemelkedés jellemzően két-háromszoros, míg a kisgépek, az IT berendezések és az irodai papírok esetében már inkább négy-ötszörös emelkedésről beszélhetünk.
A drasztikus díjemelés (továbbra is a termékdíjak viszonylatában) a csomagolási termékáramokat sem kíméli: a fenti arányok a csomagolások EPR díjaira is érvényesek, egyedül a fa csomagolószerek esetében lett az EPR díj ugyanolyan mértékű, mint az irányadó termékdíj nagysága. Mivel a legtöbb magyar vállalkozás az általa használt, forgalomba hozott csomagolás után válik kötelezetté az EPR rendszerében, ezért az ő oldalukon is számolni kell a tehernövekedéssel.
A fentiekre is figyelemmel még inkább fontossá vált, hogy a vállalkozások áttekintsék a hulladékgazdálkodási folyamataikat, és kitisztázzák, hogy milyen körben érintik őket a változások. Amennyiben kérdése merülne fel az EPR-kötelezettségei kapcsán, szakértő csapatunk készséggel áll a rendelkezésére.