Globális minimumadó tanácsadás

Globális minimumadó tanácsadás

A globális minimumadó (GloBE) az OECD nemzetközi adózási reformjának második pillére, amely a nemzetközi vállalatcsoportok esetében minimum szintet ír elő a jövedelemadóra vonatkozóan. A szervezet 2019-ben kezdett el dolgozni a vonatkozó szabályozás megalkotásán. Az eredeti elgondolás fókuszában még csak a digitális szolgáltatások, illetve a nagy technológiai óriások nemzetközi adóztatásának egységes megoldása szerepelt. Ezt terjesztették ki később valamennyi olyan vállalatcsoportra, amelynek összárbevétele meghalad egy bizonyos szintet.

Az uniós tagállamok 2022 decemberében állapodtak meg abban, hogy irányelvként fogadják el az OECD adóreformjának 2. pillérét, vagyis a multinacionális és nagyméretű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó minimumadóról (globális minimumadó, nemzetközileg ismert nevén GloBE) szóló szabályokat. Az irányelv (EU 2022/2523) a GloBE alkalmazását 2023. december 31-ét követően kezdődő évekre írja elő úgy, hogy a záró rendelkezések alapján a tagállamoknak 2023. december 31-ig kellett átültetniük saját jogrendjükbe az új szabályozást.

A magyar kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5877. számú törvényjavaslatot, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvény javaslatát is tartalmazza. Ez az előbb említett uniós irányelvvel összhangban 2023. december 31-én lépett hatályba.

A globális minimumadó Magyarországon nem tömeges vállalkozói kört érint, hanem elsősorban azokat a nagy multinacionális és nagyméretű belföldi vállalatcsoportokat, amelyek konszolidált éves bevétele az irányadó időszakban eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. A közvetlenül érintett magyarországi társaságok számára a megfelelés jelentős adminisztratív, kalkulációs és adatkoordinációs feladatot jelent. A GloBE-szabályok alkalmazása során vizsgálni kell többek között az érintettséget, az effektív adókulcsot, az esetleges kiegészítőadó-fizetési kötelezettséget, a mentességek alkalmazhatóságát, valamint a kapcsolódó bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket. E körben érdemes különbséget tenni a magyarországi központú multinacionális cégcsoportok és a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatai között: előbbieknél a csoportszintű GloBE-megfelelés, a GIR-adatgyűjtés és az országonkénti koordináció kerül előtérbe, míg utóbbiaknál elsősorban a magyar QDMTT-kitettség, a helyi bejelentések és bevallások, valamint az anyavállalat felé történő adatszolgáltatás támogatása jelent gyakorlati feladatot.

Ha a vállalatcsoport végső anyavállalata Magyarországon van, a GloBE-felkészülés jellemzően csoportszintű adat- és folyamatépítés kérdése: több joghatóság, több számviteli és társaságiadó-adat, eltérő helyi szabályok, valamint központi koordináció összehangolására van szükség. Ilyen esetben a magyar központnak nemcsak a magyarországi QDMTT-kitettséget kell vizsgálnia, hanem a teljes vállalatcsoport GloBE-pozícióját, az országonkénti effektív adókulcsokat, a mentességi lehetőségeket, valamint a GIR/DAC9 adatszolgáltatáshoz szükséges csoportszintű adatgyűjtést is el kell végeznie. A GIR standardizált információs bevallásként szolgálja a GloBE-szabályoknak való megfelelést és az adóhatósági adminisztrációt, Magyarországon a NAV külön tájékoztatót és technikai specifikációkat is közzétett a GIR/DAC9-adatszolgáltatáshoz.

Ez esetben az alábbi tipikus kérdések és problémák merülhetnek fel:

  • Az egyes országokban található csoporttag tényleges adómértéke várhatóan eléri-e a 15%-os küszöbértéket?
  • Alkalmazható-e valamely átmeneti vagy állandó safe harbour mentesség?
  • Keletkezhet-e QDMTT, IIR vagy UTPR adófizetési kötelezettség valamely joghatóságban?
  • Hogyan szervezzük meg a csoportszintű adatgyűjtést és riportingot?
  • Milyen adatforrásokra, GloBE-adatpontokra és validációs lépésekre van szükség?
  • Ki legyen a kijelölt helyi entitás a GIR/DAC9 rendszerében, és milyen belső szerepköröket kell kialakítani?
  • Hogyan biztosítható az összhang a CbCR jelentés, a pénzügyi beszámolók, a helyi adóbevallások és a GloBE-kalkulációk között?
  • Milyen számviteli, halasztottadó- és konszolidációs hatásokkal kell számolni?

Ha a magyar társaság egy nemzetközi cégcsoport leányvállalataként tartozik a globális minimumadó szabályainak hatálya alá, a GloBE-felkészülés jellemzően nem teljes csoportszintű koordinációs, hanem elsősorban lokális megfelelési és adatszolgáltatási feladat. Ilyen esetben a magyar leányvállalatnak azt kell felmérnie, hogy Magyarországon keletkezhet-e QDMTT-kitettség, milyen bejelentési, bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik, illetve milyen adatokat kell biztosítania a végső anyavállalat vagy a kijelölt entitás számára a csoportszintű GIR/DAC9 teljesítéshez. A globális minimumadóval érintett multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjainak is vizsgálniuk kell a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket, az első éles bevallási időszakban pedig a QDMTT- és GIR-kötelezettségek gyakorlati kezelése kiemelt jelentőségűvé vált.

Ez esetben az alábbi tipikus kérdések és problémák merülhetnek fel:

  • A magyar leányvállalat a globális minimumadó szabályainak hatálya alá tartozó cégcsoport csoporttagja-e?
  • Vannak-e Magyarországon további csoporttagok is?
  • Keletkezhet-e Magyarországon QDMTT-fizetési vagy bevallási kötelezettség?
  • A magyar társaságnak kell-e önállóan bejelentést, bevallást vagy adatszolgáltatást teljesítenie?
  • Milyen adatokat kell átadni az anyavállalat vagy a kijelölt csoporttag részére a GIR/DAC9 adatszolgáltatáshoz?
  • Milyen formátumban, tartalommal és határidővel várja a végső anyavállalat a magyar GloBE-adatokat?
  • Alkalmazható-e Magyarország tekintetében valamely safe harbour mentesség, és az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak-e?
  • Milyen helyi számviteli éshalasztottadó-hatásokmerülnek fel a magyar leányvállalatnál?
  • Van-e belső folyamat a magyar GloBE-adatok összegyűjtésére, ellenőrzésére és jóváhagyására, különös tekintettel a lehetséges további magyarországi csoporttagokra?
  • Milyen kockázatok merülhetnek fel, ha a magyar leányvállalat nem tud időben vagy megfelelő minőségben adatot szolgáltatni a csoportközpont felé?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata a globális minimumadóval kapcsolatos feladatok ellátásában az alábbi szolgáltatásokkal áll az érintett vállalkozások rendelkezésére:

  • GloBE csoport feltérképezése magyar végső anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportoknak, GloBE hatásvizsgálat lefolytatása
  • Helyi csoporttagok potenciális GloBE pozíciójának meghatározása
  • Az egyes mentességek alkalmazhatóságának vizsgálata
  • A joghatósági effektív adókulcs kiszámítása
  • GloBE specifikus kérdésekben való tanácsadás


Kapcsolódó szolgáltatásaink leírásai: