UPDATE: a végleges, elfogadott változásokról a hírt itt olvashatják
Az extraprofit különadók mellett a 2023-ra várható további adóváltozásokról a 2022. június 21-én benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslat alapján tájékozódhatnak az adóalanyok. Összefoglaltuk a fontosabb tételeket.
Társasági adó – új adóalap módosító tételek, szigorodó transzferár szabályok
Adóalap-módosító tételek
A javaslat értelmében a Tao. törvény két új, a tulajdonosi részesedésekkel kapcsolatos adóalap-módosító tétellel egészülne ki, melyeket először a 2022. évi adó megállapítása során a 2022-ben elszámolt értékvesztésre kell alkalmazni:
- Az adózó döntése alapján növelné az adóalapot az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.
- Csökkentené az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt értékvesztés összegéből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét.
IFRS
A javaslat az IFRS-ekre beolvadással, vagyonmérleg összeállítása során áttért adózókat érintené, esetükben is alkalmazni kellene az áttérési különbözetre vonatkozó adóalap módosító tételeket az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben. Az áttérés adóévének az áttérés napját követő napot magában foglaló adóév minősülne. A szabály a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lépne hatályba.
Transzferár
A törvényjavaslat értelmében a Tao. törvény kiegészülne a szokásos piaci tartomány fogalmával. Emellett szigorítanák a transzferár szabályokat is:
- A transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak azon túl, hogy a társasági adóbevallás benyújtásáig el kell készíteniük a transzferár dokumentációt, az adóévi társasági adóbevallásban adatot is kellene szolgáltatniuk a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát egy kapcsolódó rendelet határozná meg. Az adatszolgáltatás először a 2022. december 31-ét követően beadott bevallásban lenne esedékes.
- A jelenlegi transzferár szabályozás értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén az adózóknak lehetőségük van arra, hogy a szokásos piaci árra vonatkozó interkvartilis tartomány helyett a bővebb minimum-maximum tartományt vegyék figyelembe szokásos piaci tartományként. A javaslat értelmében azonban minden esetben az interkvartilis tartomány alkalmazása válna kötelezővé. Az interkvartilis tartomány alkalmazása először a 2022-ben kezdődő adóévben lenne kötelező.
- Amennyiben a kapcsolt felek között alkalmazott ár a szokásos piaci ártartományon kívül helyezkedik el, úgy a javaslat értelmében a szokásos piaci árra történő kiigazítás során a szokásos piaci tartomány medián értékét kellene figyelembe venni, arra lenne szükséges kiigazítani a kapcsolt felek közötti árazást az adózás előtti eredmény növelése vagy csökkentése során. Amennyiben azonban az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő másik érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, úgy a medián helyett arra az értékre kell a kiigazítást elvégezni. A szabály a 2022-ben kezdődő adóév tekintetében lenne először kötelező.
Adóeljárás – emelkedő mulasztási bírság, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás növekvő díja
A szigorodó transzferár dokumentációs szabályokkal párhuzamosan a kapcsolódó bírságmértékek is növekednének. Az Art. tervezett változása alapján a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó transzferár dokumentáció készítési vagy iratmegőrzési kötelezettség megszegése esetén nyilvántartásonként a korábbi kétmillió forint helyett ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal lenne sújtható az adózó, illetve ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként a korábbi négymillió forint helyett tízmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kellene számolni. Az új rendelkezés a törvényjavaslat hatálylépését követő 30. napon hatályba lépne.
A törvényjavaslat módosítani tervezi továbbá a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díját is. A jelenlegi szabályozás alapján ez a díj annyiszor kétmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeznek, az esetleges módosítást követően a díj egyoldalú eljárás esetében ötmillió forint, két- vagy többoldalú eljárás esetében nyolcmillió forintra változik, a tervek szerint a törvényjavaslat hatálylépését követő 31. napon.
Helyi iparűzési adó – A különleges gazdasági övezetekből származó bevétel felhasználása
A javaslat szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata a jövőben az adóból származó bevételt már nemcsak a települések működésének támogatására és a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségekre, hanem legfeljebb 17%-ának erejéig a saját beruházásaira is fordíthatja, a rendelkezés a törvény kihirdetésének napját követő napon lépne életbe. Jelenleg három különleges gazdasági övezetet került már kijelölésre: a gödi, a mosonmagyaróvári, és a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet.
Innovációs járulék – Bővül a járulékfizetésére kötelezettek köre
A módosítás szélesítené az innovációs járulék fizetésére kötelezettek körét. Jelenleg csak a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok az innovációs járulék alanyai. Ha azonban a módosítást elfogadják, a törvény kihirdetését követő 31. naptól adófizetésre kötelezetté válnak a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei is, beleértve a fióktelepet.
Átmeneti szabály alapján a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására lennének kötelezettek. A 2022. adóévi innovációs járulék előlegüket 2022. október 20. napjáig kellene megállapítani, bevallani és megfizetni, a járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeggel egyezne meg. A 2023. adóév első két negyedévére fizetendő járulékelőleg a 2022-re várható fizetendő járulék összeg egynegyede mindkét negyedév esetében. A 2022. évi éves járulékkötelezettségüket arányosítással vagy számviteli zárlat alapján számíthatnák ki.
Személyi jövedelemadó – üzemanyagelszámolást érintő rendelkezések, pontosítások
Fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolás
A törvény kihirdetését követő naptól a módosítás értelmében az állami adó- és vámhivatal a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban nem csak olyan üzemanyagok fogyasztói árát tenné közzé, amelyet három nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó cég forgalmaz, hanem lehetővé válna olyan üzemanyag fogyasztói árának közzététele is, amelyet csak egy-két nagy forgalmazó társaság forgalmaz (pl. CNG). (Ha a magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.)
Hibrid és elektromos meghajtású járművekkel kapcsolatban elszámolható költségek
A javaslat 2022. október 1-jei hatállyal kiegészítené az igazolás nélkül költségként elszámolható tételek felsorolását. Üzemanyag-fogyasztási normát állapítana meg a hibrid és az elektromos meghajtású járművek használata esetére is, ami hibrid járművek esetén az üzemanyag fogyasztás igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint a hengerűrtartalom alapján meghatározott norma 70%-a, tisztán elektromos meghajtású járművek esetén pedig 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin állami adó- és vámhivatal által közzétett árával meghatározott összeg lenne.
Az igazolás nélkül elszámolható tételekre vonatkozó módosítással összhangban a javaslat kiegészítené az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók saját tulajdonú járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható költségek meghatározásának szabályait a hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművekre vonatkozó előírásokkal.
25 év alatti fiatalok kedvezménye
A javaslat szerint a törvény kihirdetését követő naptól a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély már nemcsak a munkáltatója és a számára rendszeres bevételt juttató kifizető felé nyilatkozhatna arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizető felé. A rendelkezés következtében elkerülhetővé válna az év végi adófizetési kötelezettség.
Kisadózó vállalkozások tételes adója és kisvállalati adó – KATA törvény megnyitása, szigorodó KIVA TP szabályok
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szövegét érintő pontosítások mellett a javaslat rögzíti, hogy a törvény hatálybalépését követő 30. naptól nem jelentkezhetnének be a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá a szankciós adószám-törléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától, tehát nemcsak azok, akiknek két éven belül törölték az adószámát.
A javaslat valószínűleg érinteni fogja a kisadózó vállalkozások tételes adójának mértékét, az őket megillető ellátások, valamint a munkaviszonytól való elhatárolás szabályait is, azonban még pontos rendelkezéseket e tekintetben nem fogalmaz meg.
A tervezet szerint a kisvállalati adóalanyoknak a társasági adó megváltozott transzferár szabályaihoz hasonlóan kell eljárniuk a 2022. adóévtől kezdődően a szokásos piaci ár elvének alkalmazása és szükséges adóalap kiigazítás során.
Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék – pontosítások
A Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapításának szabályai jelenleg eltérnek a jövedelemadóztatás és a szociális hozzájárulási adó, valamint a társadalombiztosítási járulék rendszerében. A javaslat szerint az arányosítást a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megállapítása során is munkanapok (nem pedig naptári napok) alapján kellene elszámolni a törvény hatálybalépését követő 30. naptól.
A javaslat hozzáigazítaná szociális hozzájárulási adó szabályait a társadalombiztosítási járulék megállapításának előírásaihoz a külföldi kiküldetés esetében alkalmazandó alapbér tekintetében.
Általános forgalmi adó – a csoportos adóalanyiság és az utólagos adóalapcsökkentés szabályainak változása
Csoportos adóalanyiság
A törvényjavaslat kiegészíti a csoportos adóalanyiság szabályait a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakát követő időszakra vonatkozó képviselet szabályával. Eszerint a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a korábbi csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő lenne jogosult a csoportos adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlására. A módosítás alapján így lehetővé válna, hogy a kijelölt képviselő a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is eljárhasson a csoportot érintő ügyekben, például önellenőrzést nyújtson be. A változás a törvényjavaslat elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Az adó alapjának utólagos csökkentése
Bővülnének az adóalap utólagos csökkentésének esetei: pénzvisszafizetés esetén ugyanis az utólagos adóalapcsökkentési jog akkor is megilletné az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti, feltéve, hogy a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.
Az új szabályozás az Európai Unió Bírósága C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyében (Boehringer-ügy) hozott ítéletére reflektál. Lehetővé tenné a gyógyszerforgalmazók számára a korábban kiszámlázott árbevételük vonatkozásában az utólagos adóalapcsökkentést az ún. támogatásvolumen-szerződésekhez kapcsolódóan, mivel ezen szerződések alapján árbevételük egy részét az értékesítést követően visszafizetik a NEAK-nak. Az utólagos adóalapcsökkentésnek nem lenne feltétele, hogy a pénzvisszatérítés adó nélküli összege azon pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába tartozzon, amelyre tekintettel az adóalany azt biztosítja, feltétele lenne azonban, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében alkalmazandó adómérték azonos. Az utólagos adóalapcsökkentésre legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban kerülhetne sor, a törvényjavaslatban meghatározott dokumentumok birtokában. Az új rendelkezést azokban az esetekben lehetne először alkalmazni, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany a törvényjavaslat hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti, átmeneti szabály alapján azonban már a 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.
Jövedéki adó – bővülő termékkör
A jövedéki törvény szövegét érintő számos pontosítás mellett a legfontosabb tervezett módosítás, hogy a jövedékiadó-köteles dohánygyártmányok köre kibővülne a hevített dohánytermékekkel. A hevített dohánytermékek olyan dohányrudak, vagy dohánytól eltérő anyagot tartalmazó rudak, amelyeket egy készülék segítségével hevítés által fogyaszthatók. A hevített dohánytermék esetében a jövedéki adó tervezett mértéke 35 forint darabon (szál). A változtatás 2023. január 1-jével hatályosulna.
Vámtörvény – enyhülő bírságszabályok
A törvényjavaslat a vámhiány fogalmának megváltoztatásával lehetővé teszi, hogy a kevésbé jelentős, kockázatot nem jelentő mulasztások eredményeként keletkező átmenti hiány ne minősüljön vámhiánynak és az ilyen mulasztások tekintetében elkerülhetővé váljon az 50%-os vámbírság. Ezen esetekben a vámhatóságnak a mérsékeltebb összegű, ún. nem vámhiányos vámbírság kiszabására lenne lehetősége. Átmeneti rendelkezés biztosítaná, hogy az új szabályt már a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni lehessen.
Cégautóadó – véglegessé válna az adó duplájára emelése
A kormány az extraprofit adókról szóló 2022. június 4-én kihirdetett 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendelettel 2022. július 1-jétől megemelte a cégautóadó összegét. A tervezett törvénymódosítással ez az átmeneti adóemelés 2023. január 1-től véglegessé válna. Az adóemelés, ahogyan azt előző hírlevelünkben is jeleztük, közel a duplájára emelné az adó összegét minden cégautó kategóriában:
A | B | C | D |
Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |
0–50 | 30.500 forint (16.500 forintról) | 16.000 forint (8.800 forintról) | 14.000 forint (7.700 forintról) |
51–90 | 41.000 forint (22.000 forintról) | 20.000 forint (11.000 forintról) | 16.000 forint (8.800 forintról) |
91-120 | 61.000 forint (33.000 forintról) | 41.000 forint (22.000 forintról) | 20.000 forint (11.000 forintról) |
120 felett | 81.000 forint (44.000 forintról) | 61.000 forint (33.000 forintról) | 41.000 forint (22.000 forintról) |